Zilah területén azonosított régészeti leletek

Zilah, Szilágy megye székhelye, az Erdélyi-szigethegység észak-nyugati nyúlvánait képező Meszes hegység peremén fekszik, a Meszes-kapunak nevezett átjáró alatt. Mivel a Meszes kapu biztositotta az átkelés lehetőségét a Felső-Tisza és Erdély között, valamint a vidék felszinformáinak a változatosságának köszönthetően, már a legrégibb időkben megfelelő feltételeket biztositott a letelepedésre. Mivelhogy a Meszes kapu biztositotta az átjárást a két térség között, ezen a vidéken több régészeti leletet fedeztek fel a 19. századtól kezdődően az ásatások nyomán, de véletlenszerűen is kerültek elő az idők folyamán. A városhoz hozzátartozik közigazgatásilag a Meszes hegység magaslata is, ahol a rómaiak létrehoztak egy védelmi vonalat ( Római Birodalom limese), miután a Kárpátokon belüli területek is római tartományokká váltak.

A régészeti leletek többsége a védelmi vonal kutatásakor kerültek felszinre. 1968 után nemcsak a Meszes hegység csúcsain, hanem a város mostani központjában is végeztek ásatásokat, valamint Micepatakán és a város határánál, Haraklány község fele.

A rómaiak a Meszes hegység több csúcsán , főként a megközelithetőbb utakon épitették meg védelmi vonalukat. A védelmi vonal a római védelmi vonalakra sajátságos és jellegzetes kő- és földgyepükből, őrtornyokból, megfigyelő helyekből és védelmi sáncokból állt. A védelmi vonal mögött a római hadsereg tábora volt elhelyezve, amelynek az volt a feladata, hogy védje ezt az őrségrenszert, amely a "limes Porolissensis" névvel került be a szakirodalomba. A Porolissum őrségrendszerének egy része hozzátartozik a város jelenlegi közigazgatsához.

A következőkben bemutatjuk azokat a régészeti leleleteket, amelyek közigaztasálig a városhoz tartoznak, és amelyek akár úticélul is szolgálhatnak:

• 1. 1987-1988 között a mostani C.Coposu utcában végeztek ásatásokat, ahol -1,10-1,30 méter mélyen találtak a római korra utaló nyomokat. Ugyancsak ebben a térségben találtak a II. világháború után véletlenszerűen egy római pénznemet, a dénárt. Az ásatások és a leletek nyomán úgy tünik, hogy a római elfoglaltság alatt ez a térség volt a leglakottabb.
• 2. A Meszes hegység "Păstaie" csúcsán, kb. 1000 méterre a Zilah-Kolozsvári út jobb oldalán található egy római őrtorony, amelyet teljesen tönkretettek a 19. sz. végén a kincskeresők. Ebből a pontból kiindulva dél-nyugat fele, a "Petri patak" forrása közelében található egy kb. 6 m széles határ, amelyet körülvesz egy kb.6-8 m széles védelmi sánc. A sánc, amelyből kb. 1.5 km látható, eltér a fent emlitett forrástól délnyugatra. Mögötte található egy kb. 3-5 m magas földkiemelkedés, amely arra utal, hogy ott torony volt régebben.
• 3. A tévé és rádió erősitőállomás környékén ugyancsak volt egy őrtorony, amely azonban tönkrement a relé épitésekor. Az itt talált római eredetű téglákat a város Történelmi Múzeumában helyezték el 1968- 1970 között. Az utóbbi években, 2003-2007 között újabb relékep epitettek, amelynek során egy újabb őrtorony nyomait fedezték fel. A hegység ezen részé, a "Magura Stanii", már a vaskorszak első felében lakott volt, ezt bizonyitják az itt talált cserépedények.
• 4. A "Măgura Stânii"-tól kb. 400 méterrel északra egy újabb őrtorony maradványai találhatóak. A tornyot, amely 6X6 m volt, egy védelmi sánc vette körül.
• 5. Kb. 500 méterre a fent emlitett toronytól, a Felsőnyárló felé tartő erdei út jobb oldalán egy újabb torony maradványai találhatóak, "La Oroieşi - Huda Oroieşilor". A torony részben tönkrement a kőkidolgozás következtében.
• 6. Egy következő torony, amely a városhoz tartozik közigazgatásilag, a "Druia" csúcstól 500 méterre helyezkedik el délre. A torony maradványai kb. 700 m vannak a Zilah - Felsőnyárló felé vezető úttól. Az őrtorony derékszögű volt, 8X8 m és védősánc vette körül. A nyugati oldalán egy jelzőoszlop található. A torony maradványai viszonylag jó állapotban maradtak fenn, még láthatóak a belső falak, amelyeket 1970-ben tártal fel az ásatások nyomán.
• 7. A "Poiana" és "Druia" csúcsok közütt, egy elszigeteltebb részen egy újabb torony maradványait azonositották. A maradványok eltérnek nagyságban a többitől, mivel valószinűleg az védte a vizgyűjtő medencéket, amelyek elláták vizzel a Porolissumnál állomásozó katonákat.
• 8. A "Druia" csúcstól kb. 500 méterre északra, ahonnan ered a "Valea Crabii", az erdő szélén, egy másik torony maradványai találhatóak. A 18-19. században egy egy szobás házat épitettek a torony maradványaira, amelynek az alapjára felhasználták az ott talált római téglákat. A ház északi részén egy nagy méretű kemencét tártal fel.
• 9. A fent emlitett toronytól kb. 300 m északra egy újabb tornyot tártak fel az ásatások nyomán. A torony átmérője kb. 40 m, a sánccal együtt. A maradványok 1997-ben voltak megvizsgálva. A torony kör alakú volt, a belseje 6 m, a falak pedig 0.80m. Amint a másik toronynak, ennek is az volt a feladata, hogy a viztartalyokat es a vizvezetekeket védje.
• 10. A "Valea Crabii"-tól észak, északkeletre folytatódik a védelmi vonal, amely egyben a város határa is. Ez a védelmi vonal is a Porolissum őrségrendszerének a része.
• 11. A „Dealul Corniştea " keleti oldalán egy újabb kör alakú torony maradványai találhatóak, amelynek az átmérője 15-20 m. Errő a helyről nagyon jók a látási viszonyok minden irányban.
• 12. A védelmi vonal kb. 250-300 méteren húzódik végig a Dealul Corniştea gerincén, amig ez találkozik a Dealul Doji-val. A nyugati lejtőn jól látható a védővonal, azonban a keleti oldalon többnyire tönkrement a kőkitermelés miatt.
• 13. A római védővonal tovább folytatődik a Dealul Doji nyugati gerincén, az erdőben. Az erdő szélén egy újabb torony található, köralakú, átmérője pedig 6-8 m.
• 14. A Măguriţa domb tetején, Vártelek falvához közel egy újabb őrtorony található, amely négyzet alakú.
• 15. Măguriţa és Vártelek között, a Măguriţa domb északi lejtőjén, ahol a Meszes - kapu a legkeskenyebb, kb 250 m egy fal maradványai láthatóak (clausura), amelyet szintén a rómaiaiak épitettek. A fal lezárta az átjárót és tovább folytatódott egész a Poguior dombig, majd Mirsidig és Poenig.
• 16. Vártelek kijáratánál, az út jobb oldalán, Fântâna Suşigului-nal egy római erőditmény volt hozzácsatolva a fent emlitett falhoz, amely ellenőrizte a forglamat az átjáróban. Az erőditmény négyszög alakú volt, amelynek az oldalai 50X50 m volt.
• 17. A várostól északnyugatra eső erdős vidéken, ahol Zilah találkozik Mirsid községgel, több bucka, halom található, kb.12. Ezek valószinűleg a temetkezéshez voltak használva, de a kutatás hiánya miatt, nem lehet megállpitani, hogy milyen korszakból származnak.
• 18. Zilahon, a régi poligon észak-keleti részén egy újabb torony található, pontosabban az erdőben, a Hatlónál. Az erdő alatti réten egy kisebb erőditmény található.
• 19. Vártelken, a Clocotal legelő környékén feltárták egy viszonylag jó állapotban megmaradt torony maradványait.
• 20. Ugyancsak Vártelken, Crecuţa-Fâneţen, az előzetes ásatások nyomán feltártak egy római korból származó település maradványait.

Az elmúlt években az Al. V. Matei átal végzett kutatások során újabb őrtornyok maradványait találták meg, amelyek szintén a Római Birodalom északnyugati határvonalához tartoztak.

A régebbi szakirodalomnak köszönhetően ismerhető több olyan régészeti kutatás, amely bizonyítaná a rómaiakatól származó régészeti leleteket :

• 1960-ban a Hadkiegészitő Központ udvarában végzett építkezések alkalmával egy bronz fejszét találtak.
• 1955-ben a Simion Bărnuţiu iskola udvarán szintén találtak egy bronz fejszét.
  1954-ben véletlenül találtak egy bronz fejszét a Kossuth utcában, a 11. sz. ház közelében
• Ugyancsak az 1960-as évben találtak ismeretlen körülmények között egy kőfejszét
• A Balaszi tanya/Magyaros környékén 1975-ben találtak egy kőfejszét. 2010-ben kutatásokat végeztek, hogy beazonosítsák az említett fejszét. A kutatások során begyűjtöttek egy cserépanyag darabot valamint egy szálkát, amely obszidiánból van es a fent említett fejszéhez tartozik.
• 1971 -ben egy kovakőből készült pengét találtak a Stadion területén.
• Ugyancsak munkálatok során került felszinre egy kővéső a Meszes Galéria térségében.

( A fenti információkat a Zilahi Történelmi Múzeum szolgáltatta.)